Lelki fröccs

Mert az kell!Kell, hogy trenírozni tudjuk a lelkünket, mert aki nincs ebben az egészben az nem is értheti igazán, hogy mennyire is veszi igénybe a lelkünket ez a kezelés. Több sorstársam is beszámolt erről és be kell, hogy valljam nekem is vannak lelki bajaim. A frontin, mint nyugtató egy kicsit megzabolázta a zaklatott idegeimet, de nem akartam túlzásba vinni a szedését, mert úgy érzem elég "mérget" kell egyébként is magamba szedni...
Nem egyszerű feladat, de próbálom gyógyítgatni magam, és figyelmet fordítani a lelkemre.
Nekem nagyon sokat jelent a HIT. Rendszeresen járok szent misékre ami igazán feltölt. Egyszerűen megmagyarázhatatlanul jó, biztos kapaszkodó az Isten és ezt nem is kell túlragoznom.
Persze vannak pillanatok amikor megfeledkezek erről, mert úgy érzem, hogy most elég mindenből, de túl kell tenni magamat rajta. Sokszor előfordul, hogy azt érzem mindenkinek az ellensége vagyok, mindeni ártani akar nekem, el szeretnék menekülni, de az sem ritka, hogy agresszív vagyok, vagy éppen nagyon passzív. Szóval nehéz kezelni azt a helyzetet amit én se értek. Persze biztos, hogy ez a szer miatt van, de akkor is érthetetlen, ráadásul a legváratlanabb helyzetekben tör rám a dili. Máskor meg én vagyok a világ "legelbűvölőbb teremtménye" ! Gyerünk kedves "betegtársaim" csak keményen, de okosan!Győzzük le ezt a sunyi "férget"!

Laborok rendben

Megérkezett az üzenet a kezelőorvosomtól: "Laborok rendben, a kezelés változatlan adagokkal mehet tovább". A rendszeres havi vérvétel után eddig mindig ezt az üzenetet kaptam, és szerencsére most is. A 24. heti vizsgálat eredménye az, hogy a mellékhatások nem olyan erősek, így minden mehet tovább. Ez jó jel, de a vírusszámlálás eredményét, csak 4 hét múlva tudom meg. Az lesz a perdöntő!

Fertőz Ő?

Költői kérdés. Persze, hogy az, de  Nem vagyok orvos, de amit tudok erről a vírusról és a terjedéséről, az az, hogy a legelterjedtebb fertőzési módja az a vér vérrel való érintése. A hepatitis c egy alattomos sunyi betegség, csendben pusztítja a májat és előfordul az is, ha későn felfedezik fel már nincs mentség. A családunkkal kapcsolatban mindig az járjon a fejünkben, hogy vér a vérrel fertőz! Vegyünk számításba otthon minden "veszélyes" dolgot amivel vért érinthetünk vérrel és ezek figyelembevételével éljünk. Az természetes, ha vérzik bármelyik testrészünk, akkor azzal nem érintkezünk senkivel, mert ki tudja, nem-e van valami olyan "láthatatlan" hámsérülés, ami bejáratot jelenthet a "férgeknek". Otthon mi is számít veszélyes üzemnek? A közös borotva, a közös fogkefe, a közös körömvágóolló, a kések, az eltörött üvegek, szóval minden ami alattomosan elvághatja a bőrünket és vért csalhat a felszínre. Persze normál esetben ki használ közös borotvát, vagy fogkefét? De véletlenek azért mindig vannak. Mindig tartsuk szemünk előtt, hogy a bőrünk alatt veszélyes anyag lapul, de amíg ott van addig baj nem lehet. Sokszor észre sem vesszük, hogy az újainkon a körmünk felett kis seb jelentkezik, vagy az ajkunk kiszárad, felreped és vérzik, de ezek mind mind potenciális veszélyt jelentenek. Szerencsére a vírus a "szabad levegőn" gyorsan elpusztul ezért tényleg csak szinte a vér-vérrel való érintkezésére korlátozódik a fertőződés veszélye. Mindig járjunk nyitott szemmel, de ne reszkessünk, mert ha a szabályokat betartjuk, ami igazából nem nehéz, akkor nem lehet baj!

Túl a felén, ahol az út kezdődik

Beadtam a 25. heti adagot is, de ez most eltörpült amellett ami történt velem. Megszületett a kislányunk, akit már olyan régóta vártunk. A pici péntek 13-á született, és Istennek hála Ő és az Édesanyja is egészséges. Érdekes volt a szülés több szempontból is, mert végig bent voltam. Végigizgultam a születés minden percét, és ott álltam a párom mellett a "legnehezebb" pillanatokban is. Szerencsére Ő is mellettem áll amikor nekem vannak nehéz perceim és ez sokat segít.
A párom szerencsére negatív, Őt korábban szűrték a terhesség alatt, bár ez egy másik történet....
Engem viszont a gyermekorvos a szokásos elővigyázatosságon túl szinte megpróbált elkülöníteni a Babától és a páromtól is.Ráadásul Őket is elkülönítették. Végig a szülőszobán kellett maradnia, elkülönítve a többiektől, és szegény kislányunkat is "óvatosan" kezelték. Értem én a félelmét, de nagyon rosszul esett. Együtt élek MÉG ezzel a vírussal, ismerem a szabályokat és úgy érzem, hogy tudok vigyázni a környezetembe élőkre. Most már itthon vannak és élvezzük az együttlétünk minden percét. A kezelésre ez egy remek gyógymód. Abszolút nem figyelek rá, így nem is érzem a mellékhatásokat.
A 24. heti vizsgálat eredményéről még semmit nem tudok. Nem kaptam üzenetet az orvostól(máskor sms-ben értesít) , hogy maradhat a dózis, ezért tegnap este ismét a maximális Pegintront adtam be. A kezelés megkezdésekor 86 kg voltam, most fogytam, mert "csak" 79 vagyok. Persze voltak, vannak tartalékaim. A hajam továbbra is hullik, de talán most csökkent az üteme. Azt várom, hogy 4 hét múlva egy baromi nagy NULLA legyen a vizsgálati eredményem!

23. heti is bent van

Túl vagyok a 23. adag beadásán is. Viszonylag simán vettem ezt az akadályt. Egy icipici hőemelkedés és fáradság azért volt, de ez a hétvége nem volt olyan súlyos. Lassan jön a 24. heti és utána a sok mindent eldöntő vérvétel. Addig hamarosan jelentkezek....

Az ész a fontos nem a haj

Sajnos hullik, nincs mese. Beletúrok hullik, ha csak a tükörbe nézek is. Annyira szerencsére (még) nem látszik, de bizony kevesebb van belőle, mint korábban. Persze mondhatjuk, hogy a korral jár, de eddig fejem "ékére" legalább büszke lehettem, és miért pont 30 évesen kezdene kihullani. nNah jó láttunk már ilyet, sőt az évszakváltás is okozhatja, de ennyire? Szóval hullik a hajam, de másoknak még annyira talán nem is tűnik fel, mert korábban volt belőle bőséggel. Erős és sűrű, most pedig ritka és gyenge. Egy szó, mint száz ez a kezelés miatt lehet, de remélem megáll a dolog. Sajnos korpásodott nagyon a hajam, amivel eddig nem nagyon tudtam mit kezdeni. Szárazzá vált a bőröm és így a fejbőröm is, szóval ilyen szárazkorpáról van szó. Vettem a patikába egy kénes sampont erre a célra és legalább ezt (korpásodást) úgy tűnik sikerül kordában tartani.

Pihenni kell, ennyi az egész

Lassan a kezelés feléhez érve tényleg megállapíthatom, hogy lehet dolgozni a kezelés mellett, de tény, hogy a teljesítőképességem nagyon sokat csökkent. Több pihenésre van szükségem mint előtte és ezt nagyon fontos betartani. Ha nem így teszek akkor erősödnek a mellékhatások. Szóval pihenni kell, ennyi az egész, ahhoz, hogy a munkahelyen elégedettek legyenek velünk.

A pénteki szuri beadása után legalább 12 órának kell eltelnie ahhoz, hogy "leüssön" a szer, ezért érdemes ezt a pillanatot kipihenve várnom. A hétvégén fokozottan figyeltem erre és úgy tűnik bevált. A napi minimum 8 óra alvás kötelező, de érdemes ezt az óraszámot egy kicsit emelni legalább 120 perccel, ami lényegesen javítja a közérzetet. Persze a mérleg másik serpenyőjében az éjszakai álmatlanság foglal helyet, de erre nem nagyon találtam még megoldást, leszámítva a Frontint. Szóval ismét: pihenni és gyógyulni!

A 22. hét

Kész. Bent a 22. adag is. Viszonylag simán ment minden. Egy icipici hőemelkedés, egy kicsit fájtak a könyökeim, de semmi extra ....
Nah jó, nem aludtam szinte semmit már két napja. Baromi jó, hogy a hétvége elvileg a pihenésről szól, de ha nem tudom magam kialudni úgy nagyon nehéz. Az utóbbi időben egy kicsit hanyagoltam a Frontin szedését, de legalább ilyenkor hétvégére beveszem. Még két hét és jön a kezelés felét jelző vérvétel, a sorsdöntő vírusszámlálás. A 12. héten volt még 25 db kis féreg "bennem" remélem addigra melegebb éghajlatra mennek.