44-30

Harmincadik születésnapomon lépek a kezelés 44. hetébe. Micsoda ajándék :-). Az mindenképpen, hogy úgy tűnik a szervezetem bírja a kezelést és szépen pusztulnak a vírusok is. A következő orvosi kontroll a 48. héten lesz, amikor megnézik, hogy a vírus kimutatható-e bennem, illetve ellenőrzik a pajzsmirigy működését is. Azután még fél év a kezelés végéig. A hajam most annyira nem hullik, és egész jól érzem magam! Sőt!

Késői nulla, p(l)usztul("hat")

Nagyon elhanyagoltam az írást, bár sajnos az érdeklődés is csökkent a blog után. Csak remélni tudom, hogy azért, mert mindenki meggyógyult! Május végén jelentkeztem utoljára, de a helyzet azóta mit sem változott, illetve mégis....Megérkezett több mint két hónapos késéssel a 24. heti vírusszámlálás eredménye. Az első pillanatban nagyon boldog voltam, hiszen kiderült: a számlálás eredménye nullát mutatott. Persze, hogy örültem, de kiderült az is, hogy a kezelésnek már a 12. hetére nullának kellett volna lenni ennek a számnak. Olyan nagy baj még sincs, a hivatalos álláspont szerint úgynevezett késői válaszadó vagyok, mert a nullát csak később tudtam elérni. A kezelőorvos javaslatára további 6 hónappal megnyújtottuk a kezelési időt, így nemhogy a vége felé, hanem szinte még a felénél járok a dolognak. Ez egy kicsit lelombozott, ahogyan az is, hogy a doki szerint a biológiában a nulla nem azt jelenti, hogy nincs, csak azt, hogy nem kimutatható
De szerencsére komolyabb mellékhatást mostanság nem érzek, nincs semmilyen dolog, amit a kezelésre foghatnék, vagy egyszerűen megtanultam vele élni.

Eltelt még egy hónap

Mégpedig úgy, hogy semmi nem történt, pedig történhetett volna. A 24. heti vizsgálat eredményét még nem kaptam meg, sajnos nem készültek el a vírusszámlálással, így nem tudom, hogyan is állok a vírus ellen folytatott küzdelemben. A mellékhatások tekintetében érdekesen alakultak az elmúlt hetek. A hajam továbbra is hullik, de szerencsére van miből, így egyenlőre csak én veszem észre a dolgot, a depressziót viszont már nem...Sajnos tény, azzá váltam. Sokszor mereven bámulok magam elé, kedvetlenül, letörten. Szerencsére nem hatalmasodott el rajtam teljesen a dolog, de a vad és agresszív érzelmi kitöréseim már többször is okoztak kellemetlenséget. A legtöbbször azért mert olyanokat bántok meg, akik mindent megtesznek a gyógyulásomért...
A szuri után lázam már nincs, és a fáradtság se erősebb mint a kezelés előtt. Néha előfordul, hogy többször kell a Pegintron után a wc-re menni, de azt hallom, hogy ezzel mások is így vannak. Úgy tudom a ribavirin a vesén keresztül ürül, ezért aztán a folyóügyeim is sűrűbbek lettek, ez esténként okoz némi kellemetlenséget.
A vérképem azt mutatta hogy alacsony a fehérvérsejt számom, már-már kritikus, de az eddig megszokott dózis maradhat, ami mindenképp biztató a kezelés sikerességét illetően. Bő két hét múlva ígérték, hogy megjön a vírusszámlálás eredménye, de nagyon magabiztosnak érzem magam. Hiszek benne, hogy eredményes lesz a kezelés és nem hiábavaló ez a sok kihívás.
A gyógyszerszedéssel, azért akadnak problémák. Korábban is előfordult, hogy a megszokott időponttól órákkal később vettem be a gyógyszert, de olyan előtte még nem, hogy elfelejtsek egy adagot bevenni. Nos a napokban sajnos ez is sikerült. Egyszerűen elfelejtettem a reggeli adagot, és ezt már csak este vettem észre. Nem pótoltam, remélem nem lesz baj belőle. Volt már olyan, hogy délután vettem be a reggelit, mert szintén megfeledkeztem róla a nagy rohanásban, de mindig igyekeztem bepótolni a kimaradt pirulákat. Hagytam hogy köztük elteljen legalább 8 óra és utána bevettem, fent is maradtam ezért késő estig, hogy ki tudjam igazítani ezt a baklövést. Persze a dokinak nem szóltam erről....
Hamarosan újra jelentkezek, mert nagy "örömömre" sokan hiányolták a bejezéseimet!Én pedig a ti észrevételeiteket, és kommentjeiteket várom! Gyógyuljunk!

Lelki fröccs

Mert az kell!Kell, hogy trenírozni tudjuk a lelkünket, mert aki nincs ebben az egészben az nem is értheti igazán, hogy mennyire is veszi igénybe a lelkünket ez a kezelés. Több sorstársam is beszámolt erről és be kell, hogy valljam nekem is vannak lelki bajaim. A frontin, mint nyugtató egy kicsit megzabolázta a zaklatott idegeimet, de nem akartam túlzásba vinni a szedését, mert úgy érzem elég "mérget" kell egyébként is magamba szedni...
Nem egyszerű feladat, de próbálom gyógyítgatni magam, és figyelmet fordítani a lelkemre.
Nekem nagyon sokat jelent a HIT. Rendszeresen járok szent misékre ami igazán feltölt. Egyszerűen megmagyarázhatatlanul jó, biztos kapaszkodó az Isten és ezt nem is kell túlragoznom.
Persze vannak pillanatok amikor megfeledkezek erről, mert úgy érzem, hogy most elég mindenből, de túl kell tenni magamat rajta. Sokszor előfordul, hogy azt érzem mindenkinek az ellensége vagyok, mindeni ártani akar nekem, el szeretnék menekülni, de az sem ritka, hogy agresszív vagyok, vagy éppen nagyon passzív. Szóval nehéz kezelni azt a helyzetet amit én se értek. Persze biztos, hogy ez a szer miatt van, de akkor is érthetetlen, ráadásul a legváratlanabb helyzetekben tör rám a dili. Máskor meg én vagyok a világ "legelbűvölőbb teremtménye" ! Gyerünk kedves "betegtársaim" csak keményen, de okosan!Győzzük le ezt a sunyi "férget"!

Laborok rendben

Megérkezett az üzenet a kezelőorvosomtól: "Laborok rendben, a kezelés változatlan adagokkal mehet tovább". A rendszeres havi vérvétel után eddig mindig ezt az üzenetet kaptam, és szerencsére most is. A 24. heti vizsgálat eredménye az, hogy a mellékhatások nem olyan erősek, így minden mehet tovább. Ez jó jel, de a vírusszámlálás eredményét, csak 4 hét múlva tudom meg. Az lesz a perdöntő!

Fertőz Ő?

Költői kérdés. Persze, hogy az, de  Nem vagyok orvos, de amit tudok erről a vírusról és a terjedéséről, az az, hogy a legelterjedtebb fertőzési módja az a vér vérrel való érintése. A hepatitis c egy alattomos sunyi betegség, csendben pusztítja a májat és előfordul az is, ha későn felfedezik fel már nincs mentség. A családunkkal kapcsolatban mindig az járjon a fejünkben, hogy vér a vérrel fertőz! Vegyünk számításba otthon minden "veszélyes" dolgot amivel vért érinthetünk vérrel és ezek figyelembevételével éljünk. Az természetes, ha vérzik bármelyik testrészünk, akkor azzal nem érintkezünk senkivel, mert ki tudja, nem-e van valami olyan "láthatatlan" hámsérülés, ami bejáratot jelenthet a "férgeknek". Otthon mi is számít veszélyes üzemnek? A közös borotva, a közös fogkefe, a közös körömvágóolló, a kések, az eltörött üvegek, szóval minden ami alattomosan elvághatja a bőrünket és vért csalhat a felszínre. Persze normál esetben ki használ közös borotvát, vagy fogkefét? De véletlenek azért mindig vannak. Mindig tartsuk szemünk előtt, hogy a bőrünk alatt veszélyes anyag lapul, de amíg ott van addig baj nem lehet. Sokszor észre sem vesszük, hogy az újainkon a körmünk felett kis seb jelentkezik, vagy az ajkunk kiszárad, felreped és vérzik, de ezek mind mind potenciális veszélyt jelentenek. Szerencsére a vírus a "szabad levegőn" gyorsan elpusztul ezért tényleg csak szinte a vér-vérrel való érintkezésére korlátozódik a fertőződés veszélye. Mindig járjunk nyitott szemmel, de ne reszkessünk, mert ha a szabályokat betartjuk, ami igazából nem nehéz, akkor nem lehet baj!

Túl a felén, ahol az út kezdődik

Beadtam a 25. heti adagot is, de ez most eltörpült amellett ami történt velem. Megszületett a kislányunk, akit már olyan régóta vártunk. A pici péntek 13-á született, és Istennek hála Ő és az Édesanyja is egészséges. Érdekes volt a szülés több szempontból is, mert végig bent voltam. Végigizgultam a születés minden percét, és ott álltam a párom mellett a "legnehezebb" pillanatokban is. Szerencsére Ő is mellettem áll amikor nekem vannak nehéz perceim és ez sokat segít.
A párom szerencsére negatív, Őt korábban szűrték a terhesség alatt, bár ez egy másik történet....
Engem viszont a gyermekorvos a szokásos elővigyázatosságon túl szinte megpróbált elkülöníteni a Babától és a páromtól is.Ráadásul Őket is elkülönítették. Végig a szülőszobán kellett maradnia, elkülönítve a többiektől, és szegény kislányunkat is "óvatosan" kezelték. Értem én a félelmét, de nagyon rosszul esett. Együtt élek MÉG ezzel a vírussal, ismerem a szabályokat és úgy érzem, hogy tudok vigyázni a környezetembe élőkre. Most már itthon vannak és élvezzük az együttlétünk minden percét. A kezelésre ez egy remek gyógymód. Abszolút nem figyelek rá, így nem is érzem a mellékhatásokat.
A 24. heti vizsgálat eredményéről még semmit nem tudok. Nem kaptam üzenetet az orvostól(máskor sms-ben értesít) , hogy maradhat a dózis, ezért tegnap este ismét a maximális Pegintront adtam be. A kezelés megkezdésekor 86 kg voltam, most fogytam, mert "csak" 79 vagyok. Persze voltak, vannak tartalékaim. A hajam továbbra is hullik, de talán most csökkent az üteme. Azt várom, hogy 4 hét múlva egy baromi nagy NULLA legyen a vizsgálati eredményem!