Beadtam a 25. heti adagot is, de ez most eltörpült amellett ami történt velem. Megszületett a kislányunk, akit már olyan régóta vártunk. A pici péntek 13-á született, és Istennek hála Ő és az Édesanyja is egészséges. Érdekes volt a szülés több szempontból is, mert végig bent voltam. Végigizgultam a születés minden percét, és ott álltam a párom mellett a "legnehezebb" pillanatokban is. Szerencsére Ő is mellettem áll amikor nekem vannak nehéz perceim és ez sokat segít.
A párom szerencsére negatív, Őt korábban szűrték a terhesség alatt, bár ez egy másik történet....
Engem viszont a gyermekorvos a szokásos elővigyázatosságon túl szinte megpróbált elkülöníteni a Babától és a páromtól is.Ráadásul Őket is elkülönítették. Végig a szülőszobán kellett maradnia, elkülönítve a többiektől, és szegény kislányunkat is "óvatosan" kezelték. Értem én a félelmét, de nagyon rosszul esett. Együtt élek MÉG ezzel a vírussal, ismerem a szabályokat és úgy érzem, hogy tudok vigyázni a környezetembe élőkre. Most már itthon vannak és élvezzük az együttlétünk minden percét. A kezelésre ez egy remek gyógymód. Abszolút nem figyelek rá, így nem is érzem a mellékhatásokat.
A 24. heti vizsgálat eredményéről még semmit nem tudok. Nem kaptam üzenetet az orvostól(máskor sms-ben értesít) , hogy maradhat a dózis, ezért tegnap este ismét a maximális Pegintront adtam be. A kezelés megkezdésekor 86 kg voltam, most fogytam, mert "csak" 79 vagyok. Persze voltak, vannak tartalékaim. A hajam továbbra is hullik, de talán most csökkent az üteme. Azt várom, hogy 4 hét múlva egy baromi nagy NULLA legyen a vizsgálati eredményem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése